Freeplay! blog

Egyik GameScore podcastben már szót ejtettem erről az érdekes koncepciójú játékról, most írásban is beszámolok róla.

A Prometheus eredetileg az Unreal Tournament III egyik modja volt, de miután a motort fejlesztő Epic ingyenessé tette az Unreal 3 Engine-t, önálló verzióban is jelentkezhetett. Igaz, a stílusos főmenüben látható egy "Work in progress" felirat is, azaz még fejlesztés alatt áll.
Maga a játék a logikai FPS, puritánabb megfogalmazásban: Portal klón műfajába soroltatja magát. Viszont a készítők itt nem a térrel manipuláltak különféle dimenziókapuk nyitogatásával, hanem az idővel. Pontosabban a kvantumidővel, ami az időutazás egyik lehetséges módja - akit a téma bővebben érdekel, az nézzen utána, széles tudományos irodalma van! A játék is erre épül, amit a Tutorialban szépen elmagyaráznak nekünk.

A dolog a gyakorlatban úgy néz ki, hogy van egy adott idő korlátod, aminek lejártával visszakerülsz a kiindulópontra, ugyanakkor látod saját magad korábbi énjeit, akik (amik?) véghezviszik a korábbi mozdulatsorodat. Pl. ha van egy olyan ajtó, aminek a nyitva tartásához folyamatosan nyomva kell tartanod a gombját, akkor első lépésben odamész a gombhoz, megvárod míg letelik az idő vagy opcionálisan megnyomod a gyorscsévélő billentyűt, majd a következő éneddel át tudsz menni az ajtón. Érthető?
Persze ez csak a címszereplő Prometheus géppel érhető el, mivel később a nyúlfarknyi, de csavaros történet előrehaladtával megismerkedsz az Ephimeteus masinával is, ahol te választod meg, hogy melyik kvantumállapotban kívánsz lenni, és ezekbe a kiinduláskor újra vissza tudsz térni. (Bonyolult?)
A csavaros megoldáshoz természetesen csavaros pályák is dukálnak, és azt kell mondjam, hogy a Prometheus e tekintetben jelesen vizsgázott. Igaz, hogy az oktatószintekkel együtt csak 9 darab van, viszont mindegyik maximálisan kihasználja a kvantumidő adta lehetőségeket.

A pályák nem nagyok, és viszonylag gyorsan teljesíthetők - ha tudod a megoldást. Mert a program legnagyobb kihívása ezek megfejtése, mivel elsőre abszolút nem egyértelműek, és sokszor kell elbukni ahhoz, mire rájössz, hogy mi hogyan van a játékban.
Ezen felül 3 szinten Challenge módban is játszhatunk, ahol is adott kvantumállapottal kell fölszednünk számokat.
A vizualitással nincs gond, a steril, futurisztikus dizájn keveredik a Mirror's Edge színvilágával, amit a hősnőnk (Portál-klón, ugyebár...) extravagáns megjelenése tetőz be. Egyetlen grafikai negatívum a lány túlzó korcsolyázó mozgása.
Bár személy szerint nem szeretem a tuc-tuc zenét, itt mégis élvezettel hallgattam a mellékelt elektronikus kompozíciókat. Érdekességként megemlítem, hogy a Prometheus pályák alatt a különféle "layerek" a kvantumidőnkkel együtt jönnek be, azaz míg az első alatt csak valami ütem hallható, addigra az utolsó embernél már teljes szimfónia szól.

A játék a korábbi buildhez képest már jobb állapotban van, viszont még mindig sok benne a bug, ami főleg a lifteknél érhető tetten. Remélhetőleg idővel ezek is kijavítódnak, valamint az acsirendszer is működésbe lép - de van egy olyan érzésem, hogy az a játék már nem ingyenes lesz, hanem PC-re és konzolokra egyaránt fizetős programként jelenik majd meg.
Addig viszont érdemes a Prometheusra vetni egy pillantást, hiszen ha kedveled a fejtörőket és a Portal is bejött neked, akkor ez is tetszeni fog.